Szeptember második felében az indián nyárra hiába vártunk, szinte egész Európában hűvös, zivataros időjárás uralkodott, nemúgy Angliában, ahol napsütés és húsz fok körüli hőmérséklet várt ránk.
Angliai utazásunkra a Red Paddle Co. meghívására indultunk. A cég Devon megyében, Totnes környékén található. A cég látogatáson kívül (ami nagyon érdekes és tanulságos volt), természetesen a SUP-ozás sem maradt ki a programból.
Repülőút: Bristolba két és fél órás repülés után estefelé, már sötétben érkeztünk meg.
Autóút: A reptértől a szállásunkig két órát vezettünk eleinte autópályán, egy rövid szakaszon főúton, utána pedig -legnagyobb megrökönyödésünkre – csupán egy autónyi keskeny, kacskaringós utakon. Felkészületlenül a sötétben azt hittük csak a GPS tréfál meg minket, de tévedtünk, errefelé – Devon megyében – ilyen bizarr az infrastruktúra. A kesekeny utakat többméteres sövény kíséri (ezek a farmok határai). Itt-ott beállókat alakítanak ki, hogy a szembejövőket félrehúzódva ki lehessen kerülni. A helyiek mindehhez hozzászoktak, én viszont úgy éreztem magam, mint egy egér a labirintus futtatóban.
Szállás: A szálláshelyünk Devon megye dél-nyugati felében, egy isten háta mögötti farmon volt, meseszép környezeben. A vidék szépsége a zöldellő rétekkel, farmmal, legelésző állatokkal, a kőépítésű házakkal, majd a meredek sziklás tengerpart a zöld dombokkal, mint ha csak egy angol filmbe röpített volna minket.
SUP: A három napból egy teljes nap jutott evezésre. A Red Paddle Co. jóvoltából két Red 13’2 Explorer+ túra stand up paddle deszkát kaptunk kölcsön, evezővel, vízhatlan zsákkal és a biztonságot nyújtó leash-sel együtt. Vendéglátónk, John Hibbard (Red Paddle Co. alapító), több vizitúra útvonalat is ajánlott, számos hasznos tanáccsal, hogy hol, mikor, merre érdemes evezni.
A környéken, főleg a nyári hónapokban, pezseg igazán a vízisport élet. Lehet itt evezni, kite- és windszörfözni, hullámlovagolni is. Sokan supoznak a tengeren, de számos torkolatnál (ria) is lehet evezni. Mindkét esetben az időjárás és árapály alakulását, ezen felül a tengeren a hullámtörést is mindenképpen figyelembe kell venni.
A tengeri SUP túránk South Milton/Thurleston Sands strandnál indult. Már a sziklaszirtről csodás látvány fogadott minket a különleges, a tengerből kimagasló, íves sziklaformációra.
A durva homokos tengerparton könnyen vízre tettük a stand up paddle deszkákat, alig kellett a vízbe gázolnunk. A tengert meglepően langyosnak, húsz fok körülinek éreztük – feltehetően a nyári melegét tartotta még.
A klíma is teljesen más errefelé, mint amit az ember Angliáról elképzel, legalábbis ezt igazolja a mediterrános növényzet is: fügefák, pálmák sem ritkák errefelé.
A parttal párhuzamosan, attól nagyjából 200 méter távolságban, haladtunk dél-keleti irányba, mérsékelten erős szélben, napsütésben. A meglehetősen instabil hullámokkal rutinosan megbirkóztunk, sőt még fotózni is tudtunk útközben.
Míg egyik oldalról a meredek partszakasz látványa tárult elénk, a másik irányba a végtelen tengert bámulva különös és izgalmas érzés fogott el, hogy voltaképpen a La Manche csatornán evezünk.
Félúton a hangulatos Hope Cove tengerparti faluban kötöttünk ki és a Hope & Anchor pubban pihentük ki magunkat.
A másik SUP kirándulás Kingsbridge-ből indult. Az eredeti terv szerit ez lett volna a célállomás és a torkolattól (Salcombe) eveztünk volna idáig, de az árapály közbeszólt. Olyan benyomást keltett, mintha egy folyón eveznénk, de ez tulajdonképpen egy ria (tengervíz által elöntött egykori folyóvölgy), tehát a vízreszállási lehetőségeket az árapály jelenség nagyban befolyásolja.
Nagyobb városka révén a parkolást a közvetlenül a víz mellett, a Crabshell étterem előtt oldottuk meg. Közvetlen az étterem mellett egy sup center is található. A centerben nagyon készségesen útbaigazítottak minket, merre érdemes menni, sőt még a stéget is használhattuk a vízreszálláshoz. Tulajdonképpen a város közepén eveztünk, házak, kikötött vitorlás és horgász csónakok sora mellett haladtunk el. Dagály révén a vízszint egész fent volt, a középkori eredetű híd alatt nem is fértünk át. Ha beáll az apály, a környék teljesen másként fest, a meder nagy része lápvidékké változik, a hajók pedig félredölve fekszenek a mocsárban.
Devon megyében számos lehetőség kínálkozik még állva evezésre, ami a mi programunkba sajnos nem fért most bele. A környék, a természet, a légkör, a helyi adottságok – a rövid tartózkodás ellenére – máshol eddig nem tapasztalt benyomásokat, élményeket szerzett nekünk.
